A vendéglátással egyidős gyakorlat — a konyhai maradékot a sertéseknek adni — az Európai Unióban már több mint két évtizede tilos. A tilalom nem hivatali szeszély, hanem egy konkrét járvány következménye: a 2001-es egyesült királysági száj- és körömfájás-járványé, amelyet a sertések kezeletlen étkezdei hulladékkal való etetésével hoztak összefüggésbe. A járvány több millió állat leölésével és milliárdos nagyságrendű becsült kárral járt.
Mit mond pontosan a szabály
Az állati melléktermékekről szóló 1069/2009/EK rendelet tiltja a haszonállatok — a prémes állatok kivételével — étkezdei hulladékkal való etetését. A fogalom tág: a 142/2011/EU végrehajtási rendelet szerint étkezdei hulladék „minden ételmaradék, beleértve a használt sütőolajat is, amely éttermekből, vendéglátó létesítményekből és konyhákból származik, ideértve a központi konyhákat és a háztartási konyhákat is.”
Más szóval: nem számít, hogy húsról van-e szó. A vendég tányérjáról származó zöldséget, kenyeret és köretet a szabály ugyanúgy kezeli, mert a konyhában állati eredetű termékekkel érintkezhettek. A professzionális konyha ételmaradéka 3. kategóriájú anyag, amelyet a nemzeti hulladékszabályok szerint kell gyűjteni, szállítani és kezelni.
Miért fontos ez az üzemeltetőnek
A felelősség nem ér véget a konyhaajtónál. Az a létesítmény, amely a maradékot nem regisztrált átvevőnek adja át — vagy „az állatoknak” engedi át —, felelős marad az anyag sorsáért. A professzionális konyha számára ez azt jelenti, hogy a jogszerű lehetőség az engedélyezett gyűjtőnek való átadás vagy a helyszíni kezelés, dokumentált mennyiségi nyilvántartással.
A Griffon berendezések az ételmaradékot aerob digesztálással, a keletkezés helyén, folyamatosan kezelik; a beépített mérlegek rögzítik a betöltött tömeget — így a létesítmény saját nyilvántartással rendelkezik arról, mi keletkezett és mi került feldolgozásra.
Források: 1069/2009/EK rendelet, 11. cikk; 142/2011/EU bizottsági rendelet, I. melléklet, 22. pont.