2024. január 1. óta Franciaország minden ételmaradék-termelőtől megköveteli a keletkezés helyén történő szétválasztást, bármilyen mennyiségi küszöb nélkül. A kötelezettség a pazarlás elleni és a körforgásos gazdaságról szóló törvényből (loi AGEC, 2020) ered, és egyformán vonatkozik éttermekre, szállodákra, menzákra, kórházakra és a kereskedelemre. 2024 előtt a szabály csak évi 5 tonna felett érvényesült; a küszöb megszűnt. A szétválasztott maradékot hasznosítási útra kell terelni, jellemzően komposztálásra vagy anaerob lebontásra, és a vegyes hulladékkal való keverés többé nem megengedett.
Mit mond valójában a kötelezettség
A szöveg két dolgot ír elő: szétválasztást a keletkezés helyén, és hasznosítási utat a szétválasztott anyagnak. Konkrét technológiát nem határoz meg. Egy konyha teljesítheti a kötelezettséget gyűjtővel kötött szerződéssel, helyszíni kezeléssel vagy a kettő kombinációjával. A gyűjtésért a helyi önkormányzatok és hulladékszolgáltatóik felelnek; a háztartási mennyiséget meghaladó professzionális termelőknek általában magánszerződés kell. A végrehajtás és a támogatások régiónként eltérnek; az ADEME útmutatókat tesz közzé a professzionális szektor számára.
Öt lehetőség egy francia konyha számára
1. Elkülönített gyűjtés szolgáltatóval. A konyha külön edényekbe válogatja a maradékot; a gyűjtő menetrend szerint üríti, és komposztáló vagy biogázüzembe szállítja. Ez az alapút. Tárolóhelyet igényel, gyakran hűtöttet, és a mennyiséggel növekvő, visszatérő elszállítási költséget jelent. A legtöbb francia üzemeltetőnek először ezt ajánlják.
2. Helyszíni komposztálás. Az elektromechanikus komposztálók hővel és keveréssel 24–72 óra alatt száraz, komposztszerű anyaggá redukálják a maradékot. A terméket továbbra is kezelni kell: talajjavítóként, ahol engedélyezett, vagy elszállítással. Az állati eredetű maradékra további szabályok vonatkoznak. Több francia szállító kínálja ezt a kategóriát.
3. Szárítás. A termikus szárítók elpárologtatják a vizet; a mechanikus egységek kipréselik. Mindkettő szilárd maradékot hagy, módszertől függően a bemenet 10–50 %-át, amelyet továbbra is el kell szállíttatni, és mindkettő folyadékot, kondenzátumot vagy préslevet enged a lefolyóba. A kettő közötti különbséget és azt, hogy mi marad utánuk, egy külön cikk tárgyalja.
4. Tartályos, tartálykocsis rendszerek. A maradékot aprítják és zárt tartályban tárolják, amelyet tartálykocsi ürít néhány hetente, és biogázüzembe szállít. Higiénikus és automatizált, de a teljes tömeget, a vizet is beleértve, szállításként fizetik, és a helyszín a tartálykocsi menetrendjétől függ.
5. Helyszíni aerob lebontás. A mikroorganizmusok folyamatosan lebontják a maradékot; az eredmény szűrt folyadék, amely a meglévő lefolyón távozik. Semmi szilárd nem marad, így nincs tárolás, nincs elszállítási menetrend és nincs visszatérő szállítási költség. A gépnek lefolyócsatlakozás kell, és a kibocsátási feltételeket a helyi vízszolgáltatóval kell egyeztetni, mint minden csatornába ürítő berendezésnél. A Griffon ezt a berendezéstípust az Európai Unióban gyártja, öt méretben, napi 70-től 1000 kg maradékig, 2022 óta folyamatos üzemben hét ország szállodáiban, kórházaiban és menzáin.
A kérdés, amit minden szállítónak fel kell tenni
Az AGEC-kötelezettség a szétválasztásról és a hasznosításról szól, nem egy gép megvásárlásáról. Bármelyik utat választja is egy konyha, a hasznos kérdés ugyanaz: mi marad a végén, és ki foglalkozik vele? Az 1–4. út mind olyasmivel végződik, amit tárolni és elszállíttatni kell. Az 5. út folyadékkal végződik a lefolyóban. Ez a különbség határozza meg a visszatérő költséget a berendezés teljes élettartamára, és ez az oka annak, hogy a helyszíni aerob lebontás a Zágrábi Egyetem független szén-lábnyom-tanulmányában (2022) a helyszíni módszerek közül a legalacsonyabb értéket érte el: 21,4 kg CO₂e tonnánként, szemben a helyszíni komposztálás mintegy 165 kg-jával és a termikus szárítás 346 kg-jával.
Gyakorlati megjegyzések franciaországi üzemeltetőknek
A dokumentáció számít: vezessen nyilvántartást a mennyiségekről és a hasznosítási útról, mert az ellenőrzések kérhetik. A lefolyóba ürítő berendezés telepítése előtt egyeztessen a vízszolgáltatóval. Kérjen a szállítóktól két évnél régebbi referenciatelepítéseket hasonló konyhákban, és hívja fel őket. A megoldást a mért napi mennyiségre méretezze, ne csak a férőhelyek számára; az oldal méretező kalkulátora a napi kilogrammokból és a jelenlegi elszállítási költségből első becslést ad. A Griffon Franciaországot közvetlenül Horvátországból szolgálja ki, francia nyelvű műszaki dokumentációval, a telepítést és a szervizt a gyártó végzi.